Hírek

"Az ügyfelek nagyra értékelik az iroda átlátható számlázási gyakorlatát" Legal 500 (2012)
  • A Kincstári Jogügyi Igazgatóság, avagy az „Állam Ügyvédje”

    Különféle sajtónyilatkozatok már az év elején előirányozták, hogy az állam jogi képviseletének ellátására felállításra kerül a Kincstári Jogügyi Igazgatóság („KJI”), abból a célból, hogy hatékonyabb és átláthatóbb legyen, valamint olcsóbbá váljon az állam jogi képviseletének ellátása.

    Októberben a Kormány el is fogadta a Kincstári Jogügyi Igazgatóság felállításáról szóló határozatot, amely előrevetítette, hogy 2017. január 1-jével az állam és a minisztériumok peres és nemperes eljárásokban való jogi képviseletét a 2016. július 1-jével felállításra kerülő új szervezet látja el, és egyben fel is hívta az igazságügyért felelős minisztert, hogy terjessze elő a KJI létrehozásához szükséges jogszabályok tervezetét. A vonatkozó törvénytervezet 2015. december 4-én jelent meg a Kormány honlapján.

    A KJI jogállása szerint az igazságügyért felelős miniszter irányítása alatt álló, központi költségvetési szerv lesz. A KJI-t elnök vezeti, akit a miniszter nevez ki; az elnök és az alelnökök megbízatása 7 évre fog szólni.

    A KJI jogi szolgáltatást az állam, a kormány tagja, valamint a minisztérium (továbbiakban: „Ügyfél”) részére nyújthat az általuk e minőségükben ellátott feladatokkal összefüggésben. A KJI jogi szolgáltatása jogi képviseletre (azaz peres ügyek vitelére) és jogi tanácsadásra terjed ki. A KJI  ezen szolgáltatásokat kötelezően és megállapodás alapján láthatja el.

    Mind a kötelező jogi képviselet és jogi tanácsadás – vagyis ahol e feladatokat főszabály szerint kizárólag a KJI láthatja el –, mind a megállapodáson alapuló  jogi képviselet és jogi tanácsadás esetei – vagyis ahol a KJI-t nem kötelező igénybe venni – felsorolásra kerültek a törvénytervezetben. Kötelező a jogi képviselet például  az egyes magyar és külföldi bíróságok, választottbíróságok, hatóságok és más szervek előtt folyó polgári peres, nemperes, hatósági és egyéb eljárásokat illetően egyes polgári jogi, kártérítési, kártalanítási ügyekben, vagy például az állam által vagy az állam ellen indított befektetésvédelmi, beruházásvédelmi, kereskedelmi tárgyú nemzetközi szerződésekből eredő magánjogi ügyekben. Ha egy konkrét ügy kötelező vagy megállapodás alapján teljesíthető volta körül bizonytalanság alakulna ki, akkor a KJI elnökének álláspontja az irányadó.

    A KJI-nek a fentieken túl egyéb feladatai is lesznek, így például konferenciák szervezése, jogszabálytervezetek véleményezése, jogszabály megalkotására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslat megfogalmazása. A KJI hatásköre ugyanakkor nem terjed ki a klasszikus közigazgatási hatósági ügyekre, azaz ahol az Ügyfél közigazgatási hatósági minőségben érintett fél (így például a közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárások, az Európai Unió Bírósága, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt folyó eljárások); ezek az ügyek továbbra is az állami szervek, minisztériumok kezében maradnak.

    A KJI általi jogi képviselet és eljárás az ügyvédi jogi képviselettel és az ügyvédi eljárással egyenértékű, azzal az eltéréssel, hogy jogászait jogügyi tanácsosnak és jogügyi főtanácsosnak hívják, akiket azonban az ügyvéd jogai illetik meg és kötelezettségei terhelik. A KJI szolgáltatásának magas színvonalát biztosítja, hogy egy külön jogügyi tanácsosi és jogügyi főtanácsosi szakvizsga követelményeinek kell majd ezen jogászoknak megfelelnie. A KJI jogi szolgáltatása nyújtásához egyébként ügyvédet vagy ügyvédi irodát csak kivételesen indokolt esetben (például ha a szükséges különleges jogi szakértelemmel nem rendelkezik) és akkor is csak saját költségvetése terhére vehet igénybe.

    A KJI az Ügyfél részére díjazás nélkül végzi a jogi szolgáltatási tevékenységét. Ugyanakkor az Ügyfél a jogi szolgáltatással összefüggésben a KJI-vel szemben kártérítési és egyéb igényt sem érvényesíthet majd.

Vissza