Hírek

"A kapott szolgáltatás kiemelkedő volt" IFLR1000 (2014)
  • A banánhéjon elcsúszás esete, avagy a felülvizsgálati kérelem buktatói

    Egy a közelmúltban publikált Kúriai döntés ismét rávilágított arra, hogy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felet kellemetlen meglepetések érhetik akkor, ha a kérelme nem felel meg a törvényi feltételeknek. A Kúria ugyanis megállapította, hogy amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet többféle okból is támadja, akkor valamennyi hivatkozásának összhangban kell lennie a Pp. által meghatározott tartalmi kritériumokkal, melynek hiányában az adott hivatkozás érdemi vizsgálata kizárt.

    A tényállás szerint a felperes és az I. rendű alperes pénzügyilízing-szerződést kötött egymással, amelynek alapján a felperes egy rakodógépet és egy traktort adott az I. rendű alperes használatába. A II. rendű alperes a szerződések biztosítására készfizető kezességet vállalt. Később a felperes a lízingdíjak megfizetésének elmaradása miatt felmondta a szerződést, majd pedig keresetet nyújtott be az alperes ellen, melyben 9.922.758 Ft hátralékos lízingdíj és járulékai megfizetésére egyetemlegesen kérte kötelezni az alpereseket.

    Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének megfelelően marasztalta az alpereseket, majd pedig a másodfokú bíróság is helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem kapcsán a Kúria a következőket állapította meg.

    A felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi kellékei közé a felülvizsgálati kérelemmel megtámadott határozat megjelölése, a Kúria döntésére irányuló határozott kérelem, a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint a kérelem indokainak előadása tartozik. A jogszabálysértést egyrészt megfelelően szövegesen kell előadni, másrészt konkrétan is meg kell jelölni a megsértett jogszabályhelyet. Mindkét előbb említett követelményt azonban a per során korábban előterjesztett beadványokra történő utalással nem lehet teljesíteni. Amennyiben a jogszabálysértés tényére történő szöveges hivatkozás és a megsértett jogszabályhely megjelölése nem áll összhangban egymással, ez a tény a kérelem érdemi elbírálását nem zárja ki, viszont akár a konkrét jogszabályhely megjelölésének, akár a jogszabálysértés szöveges előadásának elmaradása esetén a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el. Több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozás esetén valamennyi hivatkozásnak rendelkeznie kell a fent említett tartalmi követelményekkel.

    Mivel a szóban forgó esetben az alperesek nem jelölték meg konkrétan a szerintük megsértett jogszabályhelyeket, továbbá valamely kifogásuk kapcsán a megfelelő indokolást is elmulasztották, a Kúria ezen hivatkozásoknak az érdemi vizsgálatát, valamint elbírálását mellőzte.

Vissza